Bővebben a filmről
Akkor és most
2012, 9′
Rendező: LIN Yu-sheng
A vietnami munkásasszonyok már két hónapja vannak Tajvanon, szomszédjaink lesznek ezen a forró szigeten. Éjszakai álmaik valósággal összefolyó képei és a távoli szeretteiknek írt leveleik, mint az emlékezés szövete tárul elénk a filmben.
A halhatatlanok játéka
2016, 113′
Rendező: LAI Li-chun, PENG Jia-ru
A Vietnami Nemzeti Cirkusz sztárja, Annie eredetileg operaénekesi karrierre készült. Vágya akkor teljesült, amikor házasságot kötött a tajvani opera társulat vezetőjével, majd hamarosan maga vette át a vezető szerepet. Fejlődési rendellenességekkel küzdő kislányának nevelése nehéz terhet ró Annie-re és a társulat tradícióit követve sok időt fordít az új nyelv tanulására is. A közönség csökkenő száma nem ígér biztos jövőt a művészek számára. De akkor is a legjobbat nyújtják, ha nem remélhetnek különösebb bevételt vagy sikert. Előadásaikat az örök közönségnek, Istennek szentelik. Templomról templomra sodródva, életük a színpadon zajlik.
A fesztivál teljes programja>>>
Now ad then
2012, 9′
Director: LIN Yu-sheng
These Vietnamese women workers have been in Taiwan for two months. They become our neighbors on this warm island. Through letters to their faraway homes, and dreamy night talks that parallel with reality, the film states the nostalgia they experiences at the moment.
The Immortals’ Play
2016, 113′
Director: LAI Li-chun, PENG Jia-ru
Coming from Vietnam, Annie has aspired to be a star of Vietnamese opera since her tender age, but turned out to be a star in the National Circus of Vietnam after growing up. Feeling strong affinity, she’s married to the leader of the Taiwanese opera troupe and finally made herself the female lead in the troupe. In order to raise her daughter who suffers developmental delay, Annie has no choice but to shoulder the heavy burden of her real life. She also spends considerable time to learn the new language to inherit the tradition of the troupe. However, the declining number of audience portends an uncertain future of the troupe. The troupe do their best performance, even though they don’t have much applause or income. Each of its performances is dedicated to God, the troupe’s eternal audience. Every now and then the troupe drifts from one temple to another, performing their life on stage.