"Élni tudni annyi, mint röhögni a halálon, s meghalni a röhögéstől." Boris Vian szavai ezek. Azé a Viané, aki egyszerre volt matematikus, jazztrombitás és író; a múlt század utolsó polihisztorainak egyike. Groteszk műve, a Tajtékos napok hamar népszerű lett, s napjainkig számtalanszor lett sikeres újra meg újra - többnyire a fiataloknak köszönhetően, akik évtizedről-évtizedre újra felfedezték maguknak ezt a művet. Ami egyáltalán nem meglepő: Raymond Queneau szerint ez a XX. század legmeghatóbb szerelmes regénye. Majd' hetven évet kellett várni a megfilmesítésre, a rendező pedig az elborult vizuális világáról és álomszerű képeiröl jól ismert földije, Michel Gondry lett.

Május 23-tól a mozikban...