Megosztom
A Scolar Kiadó meghívására Budapestre érkezik Hallgrímur Helgason izlandi író, hogy személyesen meséljen a közönségnek egyik legnépszerűbb regénye, a 101 Reykjavík magyarországi megjelenése kapcsán. A szerzővel Karafiáth Orsolya beszélget, majd azt követően a könyv alapján készült filmet vetítjük.
Időpont és helyszín: 2015. november 19. csütörtök 18 óra, Toldi mozi
A rendezvény ingyenes, de a belépéshez jegy igénylése szükséges, amelyet személyesen, a mozi pénztárban lehet átvenni.
Hallgrímur Helgason
1959-ben született Izlandon. Képzőművészetet tanult Reykjavíkban és Münchenben, több mint húsz önálló kiállítása volt Bostontól Párizsig. Első regénye 1990-ben jelent meg. Hallgrímur legismertebb könyvei a Höfundur Íslands (Izland írója), mely elnyerte az Izlandi Irodalmi Díjat, a 101 Reykjavík és a Rokland (Viharföld), e két utóbbit az Északi Tanács Irodalmi Díjára jelölték, és film is készült belőlük. Hallgrímur legutóbbi könyve, a 10 ráð til að hætta að drepa fólk og byrja að vaska upp (10 jó tanács, hogy hogyan hagyjuk abba a gyilkolást, és kezdjünk hozzá a mosogatáshoz) nagy népszerűségnek örvend Európában, színpadra állították, és a megfilmesítés joga is elkelt már. Hallgrímur élettársi kapcsolatban él Reykjavíkban, három gyermeke van.
101 Reykjavík
Hlynur Björn harmincévesen még mindig az anyjával lakik, idejét főleg internetezéssel tölti. Békés mindennapjai azonban egy csapásra felbolydulnak: kiderül, hogy teherbe ejtette alkalmi szexpartnerét, és megtudja, hogy a nő, akibe szerelmes, nem más, mint anyja leszbikus szeretője, aki ráadásul készül hozzájuk költözni…
Hallgrímur Helgason antihőse posztmodern globális kultúránk terméke – amellett, hogy lusta, még mindig a szülői házban lakik, és a szociális háló tartja életben, az ambíció teljes hiánya, valamint mindent átható világfájdalom jellemzi, és morális érzéke is lesújtó állapotban van. Helgason fekete humorral átitatott történetében brutális őszinteséggel ír egy fiatalemberről, aki a végletekig fokozza a semmirekellőséget – mese a züllött és zseniális emberi természetről.