Bővebben a filmről

A nukleáris hulladéknak tervezett örök nyughelyet százezer évre fogják sugárzásbiztosan lezárni. De mit tehetünk azért, hogy a távoli jövő generációi ne nyissák fel a kamrákat gondolván, hogy elrejtett kincseket vagy a mi korunk piramisait találták meg? Nap mint nap óriási mennyiségű, erősen radioaktív hulladék kerül az atomerőművekből átmeneti tárolóhelyekre, amelyek azonban nem teljesen biztonságosak, természeti katasztrófa vagy emberi mulasztás miatt megsérülhetnek. A finnországi Onkalóban épül a világ első állandó atomhulladék-lerakója, Onkalo egy kemény kőzetágyba vájt gigantikus barlangrendszer, amely 2020-tól kezdve fogadja majd Finnország nukleáris hulladékát. A tároló várhatóan 100 év alatt telik meg, akkor százezer évre lezárják. A film az onkalói építkezésre kalauzolja el a nézőt, ahol a vállalat képviselői, tudósok és teológusok fejtegetik az egyelőre megoldatlan problémákat, köztük azt, miként lehet figyelmeztetni a távoli jövő embereit a civilzációnk által hátrahagyott halálos hulladék veszélyeire. Nehogy azt higgyék, a piramisainkat, misztikus temetkezési helyeinket vagy elrejtett kincseinket találták meg. A film nemcsak a nukleáris hulladék hosszú távú elhelyezésének kérdéseit veti fel, hanem elgondolkodtat a tudomány és az emberi tudás határairól, a jövő generációk iránti felelősségünkről és a magunk után hagyott örökségről is.