Tae-suk (Jae-hee) egy hangtalanul sodródó vándor, aki üresen hagyott otthonokban húzza meg magát éjszakáról éjszakára. Nem szokványos házfoglaló: jelenléte inkább finom, jóvátételszerű gesztusokból áll. Mielőtt továbbindul, apró javításokat végez, rendet tesz, mintha a házigazdák távollétében is gondoskodni akarna róluk.

Egy nap azonban egy újabb üresnek hitt házban nem a csend fogadja, hanem egy bántalmazott nő (Lee Seung-yeon). Találkozásuk beszéd nélkül, tekintetekből és lassú mozdulatokból formálódik, és lassan egy saját ritmusú együttlétet teremt. A Bin-jip egy intim, visszafogott filmnyelvvel dolgozó alkotás arról, hogyan lehet két idegen között kapcsolatot építeni úgy, hogy a szavak helyét a jelenlét és a mozdulatok veszik át.